FalukrĂłnika

A település - amely napjainkban már messzirl csalogatja a tekintetet templomtornyaival - két falu, Magyarlad és Németlad egyesülésébl jött létre. A középkorban azonban még csak egy település, Lad létezett. Ennek egy plébániája is volt, amelyet az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben említettek elször. A terület aztán több földbirtokoshoz került, 1464-ben Berényi Benedek, aztán Baby György, késbb pedig Battyányi Benedek rendelkezett a terület felett.

1745-ben még csak a magyar nyelvet beszélte a lakosság, a legrégebbi pecsétje is ebben az idszakban, 1745-ben készült. A XVIII. század közepén németek telepedtek le itt, majd ezt követen a község két részre szakadt. Érdekesség, hogy a határban lév Torvaj-völgy a betyárok búvóhelye volt. A település történetének fekete korszakaként emlegetik 1875-öt, amikor az egész község a lángok martalékává lett. A helyiek méltóképpen rzik neves szülöttük Ladi Heberle János tanító emlékét, aki a Tanácsköztársaság bukása után mártírhalált halt.

A községben 1990-tl kezdve a falu arculatának szépítését és az infrastruktúra fejlesztését tartja legfontosabbnak az önkormányzat. A beruházások során több utca is megújult, a polgármesteri hivatal több millió forintot áldozott erre a célra. Lad kiemelked nevezetessége a Hoyos Miksa féle grófi kastély: egy félezer négyzetméteres, kétszintes szép építmény. A néhai tengerészkapitány egzotikus növényeket is telepített 28 hektáros parkjába, amelyet 1943-ban védetté nyilvánítottak. Rendkívül értékes növényritkaságok teszik egyedülállóvá az épület környékét. Hoyos Miksa, aki megszállott gyjt is volt, a kocsányos tölgy és a juhar mellé Kelet-Kínából származó szillevel gumifát, tiszafát telepített és megtalálhatjuk a fenyfákat is számtalan örökzöld társaságában. A birtok napjainkban egy vállalkozó tulajdonában van, aki el szeretné adni az építményt, amelybl szálloda vagy szociális otthon is lehetne.


www.lad.hu